“A hálának hatalma van. Megváltoztatja egész életünket, látásmódunkat.
Világi meghatározás szerint egy olyan pozitív érzelem, amelyet akkor lehet érezni, ha valaki kedves velünk, ajándékoz nekünk, szívességet tesz nekünk. Isten nekünk nemcsak valamit adott, hanem önmagát adta. Megjelent személyesen az Úr Jézusban. Édesapánkká lett, mi pedig az Ő gyermekévé. Ha hívő vagy, akkor te az Isten lánya vagy. Az Isten fia vagy. Ezek változhatatlan igazságok, így a hála nem lehet csupán egy véletlenül felmerülő érzés az életedben, sokkal inkább a körülményektől független bizalom Benne.
Ha nem jól ismered Istent, akkor félelem tölti be a szíved, elsötétül a látásod, kevés a hálaadás benned. De ne akard kicsiholni magadból a hálát, inkább szemléld az Ő hatalmát, irántad való szeretetét. Lásd olyannak Istent, amilyen, keresd folyamatosan az áldásokat az életedben, s automatikusan felfakad a szívedből a hálaadás.
Minden egyes napod legyen kincsvadászat!
Az érzéseink abból fakadnak, ahogyan gondolkodunk. Próbálj úgy gondolkodni, ahogy Isten gondolkodik. Hidd el, hogy hívőként az életedben minden a tervek szerint megy, csak nem éppen a te terveid szerint. Ez megnyugtató. Semmi pánik, nyugodj meg, minden a terv szerint halad!
Hidd, hogy Isten jót ad, akkor is, ha most nem így látod!
Tudatosan keresd és ismerd fel gazdagságodat, és fejezd is ki Istennek a háládat!
A hálás emberek a közgondolkodás szerint is boldogabbak, elégedettebbek, pozitívabban birkóznak meg a nehézségekkel. A hála a leghatásosabb fegyver.
Ha arra összpontosítasz, amid nincs, depressziós leszel. De ha azt látod, hogy érted nagy árat fizetett Istent, ráébredsz, hogy adós vagy, tartozol a hálával. A hálaadó imádság leltár, ami elégedetté tesz. A szorongás helyett szent kíváncsisággal várod, hogyan ad szabadulást a szorult helyzetből Isten. Hálás vagy, mert a nehézségek közepette is közösségben lehetsz Vele.
“… amíg ezen kesergek, lelkem a földre roskad. De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek. Szeret az Úr… Jó az Úr azokhoz, akik benne reménykednek… (Jeremiás siralmai, 3, 20-21).
“Emlegessétek minden csodáját….”