„…BOLDOGOK, AKIK NEM LÁTNAK ÉS HISZNEK”

(Jn 20:29.) (Frank Róbertné)

Életünk legtöbb területén eddig úgy tapasztaltuk az Úr vezetését, hogy először ráhangolta szíveinket az Ő terveire, majd ki is jelentette előre a jövőre vonatkozó akaratát, és rövid időn belül szemeink előtt is valósággá lett az, amit előre megmondott. Ezt éltük át az építkezésünk kapcsán is.
Az Úr házasságkötésünk után úgy gondoskodott rólunk, hogy Édesanyám házában lakhattunk. Kb. négy év elteltével jelentkezett először bennünk a vágy – elsősorban helyszűke miatt, – hogy önálló lakásba költözzünk. Másrészt férjemet – munkanélküli lévén – igencsak foglalkoztatta egy önálló vállalkozás beindításának a gondolata. Az Úr bátorított is bennünket ezzel kapcsolatban a következő igeolvasásunk során: „…áldást bocsát az Úr csűreidre és minden vállalkozásodra…” (V.Móz.28:8.). Hosszútávon üzlethelyiség bérlésére anyagi lehetőségünk nem lévén, ugyanakkor szívünkben vággyal egy önálló otthon után, a saját telkünkön való építkezés gondolatával kezdtünk el foglalkozni. Az olvasott Ige megerősítte bennünk, hogy Isten Lelke ültette el szívünkben ezt a gondolatot: „ …csináljatok itt és ott e patakon árkokat…, és nem láttok sem szelet, sem esőt, mégis e patak megtelik vízzel, és ihattok mind ti, mind a ti nyájaitok és barmaitok” (II.Kir.3:16,17.). Ekkor jutott el hozzánk a hír, hogy kedvező kamattámogatásos hitel bevezetéséről döntenek. A médiákon keresztül megismert feltételeknek azonban nem feleltünk meg (én lévén GYED-en, férjem pedig minimálbéren), s időközben az is tudomásunkra jutott, hogy az általunk elképzelt építkezés a szigorú városrendezési tervek miatt nem kivitelezhető a telkünkön. A várakozás időszaka következett, mialatt vizsgáltuk magunkat, hol értettük félre az Úr akaratát. Talán új telket kell vásárolnunk? De hiszen az Igénk „erről a patakmederről” beszélt! Kisebb kitérő, újabb utánajárások és várakozás után azonban újra azt kellett meglátnunk, amit már olyan sokszor, hogy ami kijön az Úr száján azt Ő nem változtatja meg (Zsolt.89:35.). Ragaszkodnunk kell az Ő megígért szavához, ha a láthatók ellene mondanak is! Nem sokkal később már birtokunkban volt az építési osztály engedélye egy kétszintes családi ház felépítésére, alsó szinten üzlethelyiségekkel, az emeleten pedig a lakással. Így az Úr mindkét vágyunk beteljesüléséhez közelebb vitt minket: saját üzlethelyiség, önálló lakás.
Ezek után már „csak„ az anyagiak jelentettek gondot. Meglátva a kőműves által előre elkészített költségvetést, elállt a lélegzetünk. Elérhetetlen összeg. De ismerve a mi Urunkat, s látva azt, hogy az eddigi akadályokat is hogy gördítette félre, tudtuk, hogy van megoldás. Erről szólt a soronkövetkező Igevers is, amit olvastunk: „Mert minden háznak van építője, Aki pedig mindent elkészített, az Isten az”. (Zsid. 3:4.). Legelső alkalommal ezt akkor tapasztaltuk, amikor úgy láttuk, hogy Urunk előtt kedves a kérés, hogy 1M Ft-ért imádkozzunk, s rövid időn belül meghallgattatásra találtunk. Ugyanakkor a pénzintézet csodával határos módon hitelképesnek talált bennünket, sőt a megszokottól eltérően minimális készültségi fok elérése nélkül már az induláskor 2M Ft-ot előlegezett meg. A későbbiek során is többször kellett belekapaszkodnunk a fenti ígéretbe, s abban is részünk lehetett, hogy testvéreink önfeláldozó szeretetét tapasztaljuk. Így kezdődött el 2001.máj. 27-én az alapásás, 2002.júliusában pedig beköltöztünk az új házba. A felépült két üzlethelyiség havi bérleti díja fedezi a felvett hitelünk törlesztőrészleteit. S hogy a jövőben is így lesz ez, arról is kezeskedett az Úr: „ Mert a föld, amelyre te bemégy, hogy bírjad azt, nem olyan az, mint Egyiptomnak földe, ahonnan kijöttetek, amelyben elveted vala a te magodat és a te lábaddal kell vala megöntöznöd, mint egy veteményes kertet… oly föld az, amelyre az Úr, a Te Istened visel gondot. Mindenkor rajta függenek az Úrnak, a te Istenednek szemei az esztendő kezdetétől az esztendő végéig. Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, … esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben, korai és késői esőt…” (V.Móz.11:10,12-14.). Ezt tapasztaljuk azóta is.
Emberi ész számára felfoghatatlan, hogy egy fillér nélkül indulva mindez valóra válhatott. És felmerülhet a kérdés, hogyan kell hát érteni a Lk. 14:28 – ban található igeszakaszt: „Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde először leülvén felszámítja a költséget, ha van-é amivel elvégezze?” A mi esetünk úgy tűnik, cáfolja ezt az Igét, hiszen józan értelmünkre hallgatva, felmérve a költségeket, soha nem kezdhettünk volna ilyen vállakozásba. Hitünk szerint azonban, a fenti Igét azokban az esetekben kell alapelvnek tekinteni, amelyekben nincs külön isteni kijelentés. Ezekben az esetekben a megújult értelmünk mezsgyéjén haladva kell józanul mérlegelve döntést hoznunk. Több esetben azonban azt tapasztaltuk, hogy a mi Urunk olyan dolgokban járat bennünket, amelyek túllépnek a józan ész határain (Péld.3:5b.), mivel ilyen formán kívánja megdicsőíteni az Ő nevét. Már a Biblia első lapjain találkozunk ilyen esetekkel. Gondoljunk csak Noé bárkaépítésére, vagy Ábrahám engedelmességére, amikor az egyetlen fiát vitte az oltárra. Ezekben az esetekben is az Isten szavába vetett hitet látjuk működni, éppúgy mint napjainkban a mi „hétköznapi” dolgainkban.